A hattyúk már a barna fiókáikat vezetik, az egyik mögött éppen nyolcat számoltam meg. A bakcsók szorgalmasan őrt állnak az ártéri csatornák fáin és nem igazán félnek az embertől. Egy selyemgémet sikerült vadászat közben elkapni, amint a hosszú csőrével elkapott a sekély vízben egy szegény békát, amit utána erős artista előképzettséggel, hosszú folyamat után irányított be a torkába.
A fattyúszerkők, búbos vöcskök még költés előtt, közben vannak, legtöbbször elrejtőzve az idegenek elől, ott a kicsik csak július vége felé lesznek láthatók.
A tündérrózsa és a tündérfátyol most is virágzik, az egyik fehér, a másik sárga színnel díszíti a Tisza-tó vizét.
A napot sajnos keveset láttuk, mert a folyamatosan begyűrűző felhők legtöbbször eltakarták és a nap végére olyan vastagságban bugyolálták körbe, hogy a várt egyre vörösebbé váló fény már nem tudta áttörni.